üzleti tárgyalás

ápr 10.Puritán

hajlamos vagyok ismételni magam, amikor valamit nagyon fontosnak tartok. mint pl a nagy kedvenc Moldova idézetemet: “kijelöletlen pályán ne fuss versenyt”. most vegyük párkapcsolati kontextusban: ahhoz, hogy egy kapcsolat jól tudjon működni, le kell szögezni néhány alapszabályt. meggyőződésem, hogy minden nemű személyes viszony egy folyamatos üzleti tárgyalás. mire van szükséged/szükségem, mit vagyunk képesek/hajlandóak nyújtani egymásnak? ha valamelyik fél falba ütközik, s rájön, hogy nem kaphat meg valamit, ami számára rendkívül fontos, kizáró jellegű kritériumról beszélünk, ami az a bizonyos banánhéj, amin úgyis el fog csúszni a kapcsolat, ha az emberben nincs annyi kakaó, hogy időben lezárja a viszonyt. damage control, baby.

tegnap egy ilyen “tárgyalásban” volt részem. svédül meg angolul zajlott, de ez a magyar változat rá:

ő: mire érted azt, hogy kötődési zavarod van?
én: hát simán arra, hogy ha azt érzem, hogy ketrecbe akarnak zárni, menekülök.
ő: s úgy érzed, én bezárnálak?
én: volt arra utaló jel
ő: mikor? milyen jel?
én: legutóbb, amikor bemutattalak a barátaimnak, s egész este kapaszkodtál belém, mint egy kis maki majom, korlátozva még a fizikai szabadságomat is. folyton ölelgettél meg szorongattál. alig tudtam mozogni. nehéz is lett volna, amekkora vagy hehe
ő: jaaaa. az csak azért volt, mert ittam, s olyankor nagyon odabújós leszek.
én: jó, de nekem akkor is az jött le belőle, hogy birtokló vagy.
ő: pedig nem. sőt. féltékeny sem vagyok.
én: nem? érdekes. általában az a típusú fizikai interakció másoknál társul a birtoklással s féltékenységgel. honnan tudhatom, hogy nem úgy van? lehet, csak duma.
ő: figyelj. a szüleim swinger-ek. és működik nekik. évtizedek óta. inkább egy olyan kapcsolat, mint egy olyan, ami szarrá megy. gyerekkorom óta azt láttam, hogy az működik a legjobban, ha megvan a szabadságod, de az érzelmi biztonságodat mégiscsak abban az egy emberben keresed/leled. nálam is ez működött előző kapcsolataimban. ezért is nem tulajdonítottam akkora fontosságot annak, hogy szexeljünk. sokkal jobban érdekelt és érdekel az, hogy megismerjelek. igazán. tudjam, ki vagy. az érzelmi biztonságomat keresem benned, nem a farkam helyét. hat éve nem voltam senkivel, mert nem találtam olyan nőt, aki tényleg mélyen érdekelne, s akkor semmi értelmét nem láttam annak sem, hogy csak megdugjam. azt csináltam eleget.
én: eleget? mire érted?
ő: hát 13 évesen kezdtem a szexuális életem, s tizenhét éves koromra több, mint háromszáz csajt megdugtam, s rájöttem, hogy semmivel se lettem férfibb tőle.
én: ezzel egyetértek. nem a mennyiség, hanem a minőség teszi az embert. s a kapcsolatok minősége utána milyen volt? hogy jelentkezett bennük például az az elved, hogy szabadon kell engedni a másikat?
ő: egyszerű volt, ha belegondolok. egyetlen barátnőmet sem csaltam meg, viszont volt egy csomó hármasban részem, mert úgy álltam hozzá, hogy ha a páromnak vagy nekem bejön valaki, bevonjuk egy aktus erejéig a kapcsolatunkba. úgyhogy hol én, hol a párom behoztunk néha valakit. úgyhogy nem volt unalmas, de az igazat megvallva a hármasok nehezek. főleg ha két nővel kell foglalkozni, mert mindig a teljes figyelmedet igénylik. mindketten.
én: érdekes. mondjuk engem cseppet sem vonzanak a hármasok. szerintem nem jó ötlet, s ráadásul nehéz is, ahogy mondod. több macera, mint amennyire megéri a végén. az orgiákat jobban szeretem. főleg nézni és/vagy szervezni.
ő: hja. na de legyen hármas vagy orgia, még mindig jobb, mint sunyiban megcsalni a másikat.
én: ez igaz. szép az együtt játszott játék. de ha hat évet kibírtad nulla szexel, miért kell hirtelen senki helyett mindenki vagy eleve több?
ő: ja nekem nem föltétlenül kell, csak szóltam, hogy ez is egy opció. látom, hogy neked jóval intenzívebb a szexuális energiád, mint az enyém. akartam, hogy tudd, hogy szabad vagy, ha az akarsz lenni, ha többre van szükséged. nem akadok fenn rajta, hisz azt is látom, hogy őszinte és lojális vagy, s ez máris megalapozza azt a bizonyos érzelmi biztonságot. csak ígérd meg, hogy mindig őszinte leszel. én is az vagyok. nem tudok más lenni. szerintem te sem.
én: így van… nem tudok nem őszinte lenni.
ő: jó. akkor miért nem válaszoltál még mindig arra, hogy kielégítelek-e? tudni akarom, hogy jó-e neked, s ha nem eléggé, mit kell másképp csinálnom.
én: mert nem akarok hazudni. mert ebben az egyben hazudnék. szerintem kegyetlenség egy férfinak azt mondani, hogy nem elég jó.
ő: ezzel már válaszoltál is.
én: tudom (keserű vigyor). mondtam, hogy nem tudok hazudni.
ő: örvendek. szerinted azért nem elég jó, mert nem vagyunk kompatibilisek? te mondtad, hogy olyan nincs, hogy valaki nem jó az ágyban, csak olyan, hogy nem kompatibilis a két ember.
én: nem hiszem, hogy arról lenne szó. inkább csak az, hogy annyira beleéltem magam ebbe a “nem sietjük el” dologba, hogy nem feküdtünk le egymással, csak rengeteget beszélgettünk, meg időt töltöttünk együtt, hogy elkezdett sokkal jobban érdekelni a személyed, nem a farkad. megfeledkeztem arról is, hogy van. csak olyankor tudatosítottam, hogy létezik, amikor együtt aludtunk, s éreztem, hogy lüktet, miközben ölelsz. eleinte el is gondolkodtam rajta sértődötten, hogy lehet, nem is kívánsz, de semmilyen jel nem arra mutatott. inkább arra, hogy nagyon is akarsz, de egészen, nem csak “úgy”. elbizonytalanodtam. nyilván. aztán amikor végre sor került rá, közben a szemedbe néztem, leakadtam, eltévedtem, már nem érdekelt a szex része. valamiféle változata a madonna komplexusnak. amikor annyira tisztának látod a másikat, hogy nem akarod szexszel “bemocskolni”, mert az már profán.
ő: nyilván kellesz. igyekszem tudatni is veled, amikor csak lehet, de ami a szeretkezést illeti, az is lehet, hogy egyszerűen kiestem a gyakorlatból hat év cölibátus alatt.
én: vagy az…
ő: akkor lehet, többet kell gyakorolni (kaján vigyor)

erre elkezdtem nevetni. ő is. rámmászott mind a száz kilójával, megmarkolta a hátsóm, szorosan átölelt, s játékosan elkezdett morogni a nyakamba, harapdálni, meg csiklintani a szakállával. és még mindig csak arra tudtam gondolni nevetés és vergődés közben, hogy annyira nem is érdekel a szex, mert ez már önmagában minden, amire szükségem volt. hogy valaki őszinte, nyitott és határozott legyen, s megtaláljam benne én is az érzelmi biztonságomat.
ha csak egy rövid időre is.
mielőtt elmenekülök.

Oszd meg:

Szólj hozzá...

Szólj hozzá!