tai chi

2016 aug 22.Puritán, Szemét

van egy dolog,
ami jobban izgat,
mint annak a gondolata,
hogy belém hatolj:
az, hogy ne.

érzelmi perverzió és mazochizmus
újra és újra elképzelni.
és ott meg is állni.
lefagyasztani a képet a
behatolást megelőző pillanatban.

storno.
újrakezdem a fantáziálást.
máshol. másképp. mást.
más körülmények között.
minden más. csak mi nem.

tökéletesre akarom fejleszteni annak a művészetét,
hogy hogyan ne érjek hozzád – csupán közvetetten.
tudatosan úgy mozdulok, hogy észrevétlenül a levegőt hajlítom,
alakítom, formálom és irányítom, mintha tai chi-znék;
feléd küldöm. elképzelem, hogy az illatomból, hormonfelhőmből
gyúrok egy hullámot, ami majd megsimogat, amikor elérkezik hozzád.
a lassú vagy hirtelen mozdulatok a szerszámaim; spatulám s ecsetem.
amit érzek, az szivárog a bőrömből is. a nyersanyagom, agyagom, színeim.

megérintelek – anélkül, hogy hozzád érnék.
érzed. nem érted. reagálsz. látom, neked is jó.
visszasimogatsz a tekinteteddel.
érzem, hogy hasonlót játszol.
én is csak érzem, és nem értem.
ha megérteném, hogy hogyan éred el azt,
hogy meztelennek érezzem magam,
korbácsként csapna a letisztult gondolat,
s már nem láthatatlan fény és színek szivárognának a bőrömből,
hanem vérplazma – mint amikor annyira hirtelen keletkezik egy seb,
hogy előbb jön a plazma, s csak azután igazán a vér.

annyira jó ez a játék, hogy nem akarom, hogy tényleg hozzám érj.

többek között talán azért sem, mert
szerintem egy nagyképű fasz vagy és untatsz.

Oszd meg:

Szólj hozzá...

Szólj hozzá!