nunimutogatás

2009 Júl 06.Puritán 10

egy ismerős hároméves kislányáról hallottam tegnap,

hogy “mutogatja az óvodában a nuniját”.
aztán pontosított a nővére (6 éves): “a fiúknak”.
a lányok elkezdtek kuncogni és a kissebbik
máris fogott az alkalmon, felkapta a kis ruhácskáját
és megvillantotta.
zavarba jöttem.
vajon bennünk mikor és hol veszett el
a szégyenérzet hiánya?
mitől leszünk prüdek?

***
én az óviban csak a lányokéra voltam kíváncsi.
mutogatni sose szerettem, csak a másét nézni.
aztán felcseperedtem. elmúltam 17 is, amikor rájöttem,
mutatni is fölöttébb érdekes, főleg fiúnak,
s pláne olyan helyzetben, amikor nem nyúlhat hozzá.
figyelni amint melege lesz s elborul az agya.
jól lehet szórakozni azon, hogy “szenved”.
biztosan későn érő típus vagyok mutogatás terén 😛
***
Oszd meg:

10 hozzászólás

  1. Draco

    Szerintem, nem veszett el a szegyenerzet, sokkal inkabb fogalmuk sincs, hogy mit csinalnak. Eleg sok kisgyerek jatszik papast-mamast igencsak kitolt hatarokkal ettol meg nem szegyentelenek. Tulajdonkeppen azt sem tudjak, mi az h szegyen. ”Nekem van pisilom Pistikenek is van, az enyem ilyen.. Pistike a tied milyen?” gondolhatjak…

  2. p.sz.

    🙂 igazad van.
    az én hibám: kuszán fogalmaztam.
    tulajdonképpen az ment végig a fejemben a két fülem között, a szemeim mögött, valahol a nyakam fölött, hogy gyerekkorban nincs szégyenérzet, s a kérdés végülis az lett volna, hogy mennyire erősek kell legyenek azok a “csúnya konvenciók és normák”, amiket ránkerőszakol a társadalom, ami miatt elveszítjük ezt az édeskésen kellemes – néha akár vicces – gyermeki szemérmetlenségünket; na meg, hogy ez kiben mikor és hogyan zajlik le. s ilyenek 🙂 így érti?

  3. LG

    a nevelésen kívűl van benne egy jó adag nyájszellem is szerintem. Ha mindenki más fel van öltözve és én nem, akkor az ciki, nemde?

    Mert hogy ugyanez a nyájszellem dolgozik a másik irányba is. A strandokon nem hiszem hogy annyira a liberális életszemlélet és a női egyenjogúságért zajló küzdelem érdeme a sok toplessesen napozó leányzó, mint inkább egyszerűen olyan, “ha annyian levetik, én miért ne tenném” dolog. Persze. Valahol az előbbieknek is kell legyen szerepük, de az, hogy sokan csinálják, már inkább a tömeg adta bátorságnak köszönhető…

    Ugyanígy (ha már annyira sikerült legyűrni prüdséged, hogy belépj) egy nudista strandon rövid idő alatt kényelmetlenül éreznéd magad, mint az egyetlen felöltözött.

    A gyerekek csak egyszerűen nem ismerik a játékszabályokat, nem látják még a “követendő tömeget” … jó nekik. Kicsivel szabadabbak.

  4. Diagonalt

    Nem vagy későn érő mutogatás terén.Nincs is jobb,mint sátrat állítani a kombinon valahol a Blaha és a Ferenc körút között,és közben élvezni ahogy kínlódik a Fehérvári útig,és tenni róla,h ne lohadjon a lelkesedése hazáig.

  5. bacsa

    🙂 tossa de mar-ban setaltunk pokoli forro juliusi delben az utcan, nem nem a tengerparton hanem az utcan, es mondom a lanynak, mutasd meg a nunid, es o fellibbenti minimalis kis ruhacskajat, es letaszitja a bugyit, mosolyogva, kommentar, vacilalas vagy kulonosebb korultekintes nelkul.
    Van varazsa a dolognak, ketsegtelen.

  6. Noni

    Szerintem nem csak a tarsadalmi normak, hanem a media is befolyasol minket. Feloltozve nem tunnek ki annyira az atlagtol eltero testreszekkel rendelkezo egyedek, csak akkor vallaljak fel, azt ami kicsi/nagy/ferdebb/stb ha szandekukban all megmutatni tokeletlenseguket.

    Amugy 3 eves fiucska kerdezte az anyjat, hogy a huga nem adhatna egy puszit a “pucajara”…

  7. Noni

    A sztorit mokasan adta tovabb a gyermekeirol, szerintem meg csak “nem” lehetett a valasz a felvilagositas talan meg korai 3-4 evesen;))

  8. P.Sz.

    belőlem a “sosem lehet elég korán kezdeni” gondolkozott annyit rajta, de való igaz, hogy korai azon gondolkodni, hogy mit mondjak egy hároméves gyereknek, főleg én, akinek még apának való anyag sem akadt. :))))

  9. Ginny

    A kislányok jó részébe belenevelik a szégyenérzetet. Pl. nem nevezik néven a puncijukat: fürdés után, amikor maguktól mosakodnak már, így kérdez rá az anyuka „OTT is megtörölted?”; ha magukhoz nyúlnak, mert azt megfigyeltem, hogy elég korán elkezdik :), apuka magából kikelve rájuk kiabál: „Hányszor megmondtam neked, hogy ne nyúlj ODA!!”. Ez folytatódik az óvodában, szó szerint idézem a dadus szavait: „…, ne mutogasd mindenkinek a CSÚNYÁDAT!” És egy idő után ők maguk is elhiszik, hogy AZ valami csúnya dolog, AMIT el kell rejteni. Majd ha felnőnek, nem fogják tudni megélni a nőiségüket, évek kellenek majd hozzá, hogy megértsék, honnan is erednek a gátlásaik s annál gátlásosabbak lesznek, minél inkább azt sugallja a média, hogy BÁRHOL, BÁRMIKOR, BÁRKIVEL lehet, sőt kell élvezni a szexet. Sajnos nem egyedi történet, a Vagina monológokban hallottam hasonlót…

Szólj hozzá!