date hacks – a vacsora

2014 nov 13.Puritán 1

vannak olyan találka-aktivitások (még a szex előtt), amik alatt nagyon könnyen kiismered a másikat anélkül, hogy kérdezned kelljen. első pillanattól kezdve az agyad akarva-akaratlanul következtetéseket von le. nem is kell tudatos legyen az egész kognitív folyamat számodra ahhoz, hogy a végére úgy érezd, megszületett a döntés: “ez az ember nekem (nem) kell!” sokszor nem is tudnád pontosan megmagyarázni, mi változott, de valami miatt jobban vagy kevésbé érdekel az illető.

az egyik ilyen – nem hiába népszerű – a vacsora.

Lady and the Tramp

amit megtudsz belőle:

– tisztában van-e az alapvető illemszabályokkal? mennyire tartja be őket? túlzásba viszi-e? a hímnemű lesegíti/feladja-e a kabátot? ki rendel? mindenki magának, vagy a patriarchális rendszerek etikett szabályaihoz alkalmazkodva a nő elmondja a férinak, mit szeretne, az pedig megrendeli?

– mennyire domináns, határozott, pontos és megfontolt? ki dönti el, hova mentek? egyből ott találkoztok, vagy máshol? ha ott, akkor kint vagy bent? foglal előre asztalt vagy helyben választja ki? hagyja, hogy te válaszz? mennyire határozott? mennyi teret enged a te határozottságodnak? hogyan kezeli a te határozatlanságodat (ha van ilyen)?

– milyen szintre helyez téged? a lokál kiválasztása árulkodó. pizzázni mentek vagy elegánsabb helyre? persze ezt a büzsé kérdése is, de egy nem túl bő keretből gazdálkodó egyetemista is meg tudja oldani, hogy különleges legyen, csak kreatívitás kérdése…

– hogyan kommunikál és viselkedik a pincérrel? mennyire türelmetlen? mennyire igényes? zavarja-e, ha bármi nincs rendben (pl. nem megfelelő poharat kap az italához), s ha igen, szól-e a pincérnek, vagy csak duzzog magában és neked panaszkodik (vagyis mennyire konfrontatív és konfliktuskerülő – nagyon nagyon nagyon fontos tulajdonságok ezek kapcsolatban)?

– milyen italt rendel? (erről majd a következő bejegyzésben részletesebben) mennyit iszik? egyáltalán iszik-e alkoholt, s ha nem, mi a “second chioce”? ha szívószállal hoznak neki valamit, használja, vagy kiveszi? (én személyszerint azonnal ejtem a pasikat, akik szívószálat tesznek a szájukba. WTF dude?! kivétel az olyan ital, amit másképp nem lehet inni – mármint fizikai képtelenség)  koccint-e? közben a szemedbe néz-e? ha igen, hogyan? (ha van hozzá érzéked, ez az a pár ezredmásodperc, ami alatt el tudod dönteni, mennyire kíván)

– mennyire mohó? gyorsan vagy lassan eszik? a legfinomabb falatot felzabálja az elején, vagy a végére hagyja? mennyire szisztematikusan pucolja le a tányért? játszik-e az étellel? otthagyja-e azt, ami nem ízlik neki eléggé? kér-e desszertet?

– csámcsog? szürcsöl? fintorog? kiköp dolgokat? szívja a fogát?

– hogy néz ki a tényérja miután végzett? hol hagyja az evőeszközöket? hogyan használja (használja-e) a szalvétát, s utána mit csinál vele? összehajtogatja, összegyúrja? a tányérra teszi, vagy mellé?

– mennyire direkt/profán? mit mond, amikor elmegy a mosdóba? elnézést kér-e mielőtt felállna, vagy csak feláll s megy? mit mond? “megyek dobni egy sárgát. úgy kell pisiljek minnyá összeszarom magam.” vagy “elnézést, jövök rögtön.”?

– A Kérdés: ki fizet? hogyan? fele-fele? valaki ragaszkodik hozzá, hogy majd ő? ha igen, miért? a nő azért, mert önállóságának akar hangot adni, vagy a pasi azért mert komolyan veszi a konzervatív nemi szerepeket? ha esetleg a nő keres többet, ezt mennyire és hogyan kezeli/tálalja? (vigyázat – az impotencia első számú oka. csak csínján bánni a témával. ha többet keresel, a legjobb, ha nem is igazán van tisztában vele a csávó) én azt szoktam csinálni néha, hogy azt mondom játékosan “tudod mit? én fizetem a te részed, te az enyém. ezzel meghívtuk egymást : ) ” erre még nem kaptam soha negatív vagy akadékoskodó választ, mert eleve úgy van beállítva, hogy … hát olyan aranyosnak tartják. amikor nagyon férfias férfiról van szó, nem szoktam megsérteni azzal, hogy visszautasítom. néha fölösleges játszani az emancicát, mert csak erőszakos, demaszkulinizáló s hülyén néz ki az egész “nagylány vagyok” szerepjáték.

– hazakíséri-e a férfi/fiú a nőt/lányt? miután elbúcsúztok, visszanéz-e (persze ahhoz vissza kell nézz, hogy lásd. “I was looking back to see if you were looking back at me to see me looking back at you”)? amúgy szerintem nem ajánlott visszanézni. én nem szoktam. csak nagyon nagyon ritkán. csak olyan után, aki nagyon érdekel, s úgyis tudja, fölösleges tagadni. azzal kiadod magad. gyakorlatilag bevallod, hogy érdekel. ezek picike ártatlan játszmák, amikkel még nincs baj.

– kocsival van? hol tesz le? kiszáll? kinyitja az ajtót? elkísér  a bejáratig? gyors, zavart arcra puszi a kocsiban, vagy csók az ajtóban? vagy egyik sem?

 

minden apróság, ami most nem túl szimpatikus a modorában, később az őrületbe fog kergetni, mert az ilyenek azok, amik idővel felerősödnek. az, ahogyan most cuki, hogy teli szájjal beszél/csámcsog, egy-két év múlva egy olyan érzést fog kiváltani, ami közben jó eséllyel elgondolkodol azon, hogy hol volt belőled ez a pszichipata gyilkos eddig, aki most azon gondolkodik, hogy lerúgja a székről, fogja azt, s addig üti vele, amíg szuszog.

hajlamos az ember bebeszélni magának, hogy amúgy idegesítő dolgok jujj de aranyosak, amikor ő csinálja – amik egyébként addig kivétel nélkül mindenkiben idegesítették. hát ennek nem szabad bedőlni. ha addig mindenki másban zavart, előbb vagy utóbb benne is fog.

ja és az istenért se feküdj össze vele első találka után. főleg akkor ne, ha az vacsora volt. nem főként azért, mert kijöhet úgy is, hogy “ha enni adsz, megdughatsz”, hanem azért, mert egy ilyen találkán szokás elég sokat beszélgetni. az evés, mint alapvető fiziológiai szükségletet kielégítő aktivitás, megnyitja az embert (képzeljük el az állatvilágban: nem semmi, ha egy ragadozó ugyanazon a tetemen nyamnyog egy másikkal. az komoly konneksön). ezeket a beszélgetéseket kell hagyni átszűrődni a hosszútávú emlékezetbe, kell hagyni leülepedni, kicsit gondolkodni rajta, mit mondott, hogy mondta, hogyan váltott témát, miről mire, mikről volt szó, mik a közös témák, érdeklődési körök stb stb.

szóval szépen ülepedni hagyni az ételt is meg az élményt is, hazamenni s ügyesen lefeküdni. egyedül.

Oszd meg:

Szólj hozzá te is...

Szólj hozzá!