belle

2011 nov 17.Puritán 8

reggel osonok be a szobába csendben.

már kabátban.
csak a tolltartómért mentem be.
óvatosan becsúsztattam a táskámba,
és macskás, halk léptekkel közelítek az ajtó fele a félhomályban.
kezdődik a napom.
az övé csak később, ezért még hagyom aludni.
legalábbis azt hiszem, alszik
amíg meg nem szólal csendben.
“szép vagy ma” mondja bágyadt hangon.
visszanézek 
mosolyog. még félálomban van, látszik.
zavartan viszamosolygok.
és suttogok egy bátortalan “köszönöm”-öt
– amikor az ajtót már kívülről becsuktam.

egy ideig fogom még a kilincset.
figyelem a szívdobogásom,
és azon merengek,
milyen szívesen megosztanám most 
ezt az érzést a világ összes nőjével:

megkérdőjelezhetetlenül, visszavonhatatlanul, határozottan, 
mégis gyengéden és sokatmondóan szépnek tituláltatni…

…egy akármilyen hétköznapi reggelen.
Oszd meg:

8 hozzászólás

  1. Anonymous

    milyen erdekes is az emberi elme. vegyuk a legcsunyabb not a foldkereksegen, es mondjuk azt neki: szep vagy. jol fog neki esni… sot talan el is hiszi azt.

  2. Főfelügyelő

    Miért nincs “Like” gomb a blogspot oldalain? Nem “fácse” Like gomb, hanem csak sima Tetszik és kész gomb. 😀 Csak simán rábökni, hogy tetszik. F.

  3. P.Sz.

    pedig van. a bejegyzés alatt egy sor:
    fasza, igaz, vicceske, beindított és nem értem. ki lehet pipálni. s már rég ott van. te meg itt nem vagy már friss husi, észre kellett volna vanned eddig. 🙂

Szólj hozzá!