az első

2014 dec 05.Puritán 3

16 voltam. ő 6 évvel idősebb.
tipikus germán királyfi kinézet.
csak a ló hiányzott a segge alól.
1.90, sportos, széles hát/váll, szőke, kékszemű.
jogra járt, pedig állatorvosira akart menni.
tízesre vizsgázott akkor is, amikor nem tanult.
az anyja egy szent, az apja egy zseni,
a húga meg egy hülye picsa volt. ideális család.
(abban a házban laktak, ahol évekkel azelőtt az az elvált pasi,
aki az annakidején 18 éves anyámat kefélte)
született tehetség volt a szőke herceg.
nem volt csap, amit ne tudott volna megszerelni,
vagy nő, akit ne tudott volna megszerezni.

de neki pont én kellettem.
szűz voltam. fél év után megerőszakolt.
utána jártam vele még másfél évet, hogy bosszút állhassak.
mindvégig gyűlöltem titokban.
pedig: ő volt az egyetlen férfi,
aki mellett igazán nőnek éreztem magam,
aki egyszerre volt barátom, testvérem, apám, szeretőm,
aki szemrebbenés nélkül bármit megtett értem,
aki egy egész öl vörös rózsát adott “csak úgy”,
aki megkérte a kezem,
akit lelkiismeret-furdalás nélkül többször is megcsaltam,
mert csak egy fél órányit baszott el a két évből.
azt az felet, amikor letépte a bugyimat és
hátulról megkúrt miközben súgta a fülembe,
mennyire szeret és már nem bírja
rá se hederítve arra a csekély tényre, hogy ellenkezem.
abban a pillanatban eldöntöttem, hogy tönkre fogom tenni.
minden tökéletességét leöntöm benzinnel és
pökhendin ráhajítok egy szál égő gyufácskát,
még egy utolsót szembenézek vele majd hátat fordítok és elsétálok.

manipuláltam, játszottam a kis tyúkszaros lelkével, elértem, hogy igazán imádjon.
aztán elkezdtem megcsalni. minden alkalommal, amikor megtettem,
egyenesen hozzá mentem. zuhanyzás nélkül. s az ölébe ültem, megpusziltam az arcát,
s azt mondtam “bocs, ha érzed még rajtam az idegen szagokat”.
olyankor sírt. nagyon sokat sírt. de soha nem szakított velem. akármit csináltam.

amikor először szakítottam vele, zokogott, térden kúszva könyörgött.
másnap a sürgősségiről hívott az anyja.
elég picsa módszer a doboz altató meg üveg vodka.
az anyja kedvéért visszamentem hozzá.

amikor másodszor rúgtam ki, összevágta magát.
már otthonosan érezhette magát a sürgősségi osztályon;
én is a váróteremben.
akkor már csak poénból mentem vissza hozzá.
kezdtem belejönni.

harmadszor azt mondtam neki,
hogy egy lányba vagyok szerelmes és amiatt fogom elhagyni.
sürgősségi (alkoholkóma).

következő alkalommal már egyszerűen ráuntam erre a hülye játékra és
röhögve közöltem vele, hogy ezúttal javasolnám az ugrást,
ha biztosra akar menni.
felfogta, hogy az érzelmi zsarolás nem működik.
elkezdett követni és megverni minden pasit, akivel meglátott.
bőgve hívogatott hajnali órákban.
üzengetett ismerősökön keresztül.
még szakítás után négy évvel is ott tartott,
hogy legyek a felesége.

otthagyta az egyetemet, elűzte a barátait,
napi két csomag cigi és minimum fél liter tömény.
elkezdett warcraftozni.
a doktorandusz, értelmiségi barátait lecserélte
alkoholista hajléktalanokra, drogkereskedőkre, stricikre.
azóta eltelt tíz év.
a jólnevelt, kedves királyfiból lecsúszott, paraszt senki lett.

nem maradt már bennem bosszú.
az életre kiszabott adagomat elhasználtam rá.
bánom is meg nem is, de egy dolog biztos:
amikor arra gondolok, hogy milyen lenne a számomra ideális férfi,
ha darabokból rakhatnám össze, az ő szerelme tíz év után is a listán van.
(leszámítva azt a fél órát) tökéletes. gondoskodó, erős, spontán,
sose unalmas, mindig pozitív, támogató, motiváló, szórakoztató.
olyan, akire azt szokták mondani, a tenyerén hordozza a nőt.
csak az a fél óra ne lett volna…

Oszd meg:

3 hozzászólás

  1. 6e93!

    Hát szar feeling lehet így elveszteni a szüzességet. Nekem is az elsőm ugorni akart mikor szakítottunk, én azt tanácsoltam neki, hogy a hatodikról minimum, mert különben túlélheti. A vagdosás meg a vodka-gyógyszer csak műmájerkodás. Szerintem még rendes voltál, hogy másodszor is vártad a váróteremben amikor mániázott a sürgősségin. Én személy szerint ha tényleg kiugrig a hatodikról maximum selfie-t csináltam volna a testével a földön. Azonban az az érzésem, hogy a törődése azért tetszett annyira, mert nem volt még mivel összehasonlítanod akkor (persze lehet, hogy tévedek) Az anyja meg rohadtul kimaradhatott volna az egészból. Béke, tisztelet, igazság tisztelgés a háromszög minden pontján!

  2. Zita

    Számomra ez a bejegyzés elég felkavaró volt. Egyrészt, hogy egy fiatal lánnyal ilyennek nem lenne szabad történnie.. a bosszú érthető -mindamellett, hogy ilyet már én is játszottam, s a személyes tapasztalatom az, hogy az a jeges hidegség amit a másik kínzása közben éreztem, számomra is romboló volt.. Másrészt “valahol” szánom a pasit, elbaszta az életét.
    Harmadrészt.. valahogy az emberi természet fucked up voltát juttatta eszembe.
    De mindezen túljutva arra gondoltam -leesett a tantusz.. -, hogy durva, hogy egy ilyen tapasztalatot valaki kiad magáról -lehetőséget adva idegeneknek, hogy megítéljék, véleményt formáljanak róla. Holott ilyen mocska (elnézést a szóért, nem minősítek, inkább az eredeti blognévre asszociáltam) mindenkinek van. Nekem is. Jó lenne ilyen tárgyilagossággal beszélni róla.
    Úgy összességében pedig: maximális respect.

Szólj hozzá!