absztinencia

2011 Már 18.Puritán 4

magukkal ragadnak a képek.
úgy villannak, cikáznak, osonnak, suhannak, hogy beleszédülök.
önfeledten bámul ki az ablakon belőlem a gyermek,
egészségtelen sebességgel szűkül és tágul a pupillám 
a gyorsan váltakozó fényviszonyoktól, színektől, formáktól.


egyik pillanatban fűszer-, tenger- és kávéillatú, kreolbőrű,
telt ajkú, fekete szemű, hosszú szempillás gyermeteg férfi ül előttem,


a következőben tavaszillatú, barackvirág- és bronzbőrű, csillagszemű, szeplős, 
lelki meg fizikai erőtől duzzadó férfi fekszik alattam és szorít,


majd elveszlődöm egy bársonyhangú huncut lányban, aki úgy vezet,
mint világtalant az éj tündére egy holdfényes éjszakán vadrózsabokrok között:
kecses keze a tündér, melle a hold, arca és szája rózsából van, haja az éj. én meg vak,


de következő pillanatban már halogénlámpák erős fénye szúrja a szemem,
idegen városban, egy panzió fürdőszobájában ülök a földön 
és hamuzok az előttem lévő vécécsészébe. fázik a lábam és zavar a fény.


balra nézek, és meghajlik a tér, 
ébenfekete haja alatt húzódó mély barázdák a homlokán
a csend felszállópályájaként szolgálnak, 
aminek süvítő repülését tompa hangú csobbanás követi a szeme tengerzöldjében; 
írisze fölött megtörik a halogénlámpák vakító fénye;
a mosolyráncok sem mosolyognak már, a melankólia bejelenti az örökkévalóságot, 
mint egy kimért komornyik, átnyújtva a névjegyet egy ezüsttálcán: 


“egy úr keresi önt. azt mondja, nem akar semmit, nem is ide jött. beengedjem?”
elveszem a tálcáról az üres névjegyet, és azt mondom:
“igen. vártam. úgy egyeztünk, hogy nem jön soha. késett.”
_________________________________________________

a fent említett emberekkel csak “majdnem”-ek, meg “kicsit”-ek sorozata volt,
de igazi szex nem. csak “maszatolás”, ahogy egyikük fogalmazta viszonylag pontosan.

hónapok óta nincs kedvem a szexhez. annyira profán, hogy kiráz tőle a hideg.
szerelmes sem tudok lenni, csak elvarázsolnak dolgok. képek. hangok. lelkek. tudatok.

idegen szempárokat keresek az utcán. jönnek szembe az emberek,
és próbálok beléjük látni, beszélgetéseket figyelek az átjárónál, megállóban,
néha becsukom a szemem, amikor tömegben egy idegennek az illatát akarom jobban érezni.
néha azon kapom magam, hogy hozzá akarok érni egy ismeretlen lány melléhez,
vagy meg akarom fogni egy idegen férfi kezét. csak hogy “felpróbáljam”,
milyen érzés csak érintés által megismerni. szavak és szex nélkül.

a kíváncsiság és nyitottság legletisztultabb formája.
a kisgyerek eleinte mindent a szájába vesz,
amikor kezd felcseperedni, inkább kérdez. 🙂
valahol a kettő között akadtam meg,
üres szájjal, szótlanul; nincs kérdésem, csak figyelek.

zuhanórepülés

Oszd meg:

4 hozzászólás

  1. Anonymous

    hat ez egy gyonyoru leiaras, csak az a kar, hogy valaki ezeket a mondatokat magaenak tudja,hogy valaki ezt erzi…de sebaj, szexualis kieges utan kovetkezik a szivarvany…lehet egy neger kepeben-vagy kis kinai?!

  2. p.sz.

    mi?! ha nem akarok b*ni,
    akkor “el vagyok romolva”?
    szó sincs kiégésről,
    csak nem akarok szexuális kapcsolatot létesíteni pusztán a szex kedvéért.
    az üres d*ás az, amit profánnak tartok, nem a szex, de az én hibám hogy ezt nem pontosítottam.

    teljesen jól vagyok, de azért köszönöm, hogy aggódsz, kedves idegen 🙂

  3. Levente

    Veletlenul akadtam ra erre a naplora es eleg erdekes de batran mondhatom azt is hogy magavalragado. Fel is vettem a blogom listajara. Olvasom de egy ertelmes komment nem jon ki egyelore belolem. Egyszeruen tetszik.

  4. p.sz.

    ööö… köszi. sose tudtam fogadni a bókokat.

    egyébként beleolvastam a verseidbe. van ott potenciál 😉 de tényleg van pár helyesírási hiba is a blogodban, ellenben ha tudsz róla, és tudatosan korrigálod, már eleve nagyon jó úton haladsz. kitartást! megéri 🙂

Szólj hozzá!