a szoknya “vonzatai”

2008 jan 14.Puritán 4

praktikus dolog miniszoknyában elindulni a városba,
amikor siet az ember.
nem kell várni az átjárónál; ha piros, akkor is
megáll egy-két kocsi és nagyon kedvesen átenged
(persze csak hogy az illedelmes soför jól megnézhessen).
taxit fogni se nehéz. van egy pár amelyik akkor is megáll,
ha nem intem le.
ha netalán nincs nálam öngyujtó
(de ha van, akkor is megesik néha)
alig tettem be a cigit a számba, máris valaki tüzet tol az orrom alá.
ha valami kiesne a zsebemből, vagy elhagynám a sálam szaladás közben,
valamelyik segítőkész hím utánam rohan, hogy “kisasszony, ezt elejtette”.

Oszd meg:

4 hozzászólás

  1. Albin

    nem a (mini)szoknya teszi a not. vagy igen? ha igen, hat igen, “vonzatai”. Szoknya, mutass kevesebbet, es rogton tobbet kaptam.
    teny, a himek kozott is van “szep” peldany, akar a n(y)ostenyek kozott.
    kerdes, hogy ki, kinek praktikus?

  2. Réka

    Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem a gyomrom fordul fel a csomó otromba leszólástól, valahányszor – távolról sem mini! – szoknya van rajtam. A legszánalmasabb az, hogy a legszerencsétlenebb – foga sincs már, haja sincs már, fél évszázada impotens – pasasok is azt hiszik, pont nekik öltöztél ki.

  3. .

    konkrétan :)))
    nem éreztettem eléggé, de a bejegyzés lényege pont egy ilyesmi lenne, hogy az embert gyakorlatilag zaklatják, ha éppen szoknya van rajta s nem bő trapézgatya, holott mindegy, hogy szoknya, vagy nadrág, de ugyanaz az ember van benne, s milyen gamat, hogy úgy néz ki, tényleg a ruha teszi az embert… a szoknya a nőt. s persze, az a pasi soha nem vesz észre minket, akit már ötven méterről kiszúrunk…

  4. Anonymous

    Hihi. Ez a lenyege a blognak, hogy minden bejegyzesben megtalalhato az a “ironie fina”, nem jut most eszembe magyarul.

Szólj hozzá!